Ágfalva
Ágfalva Soprontól nyugatra, a Soproni-hegység tövében, az osztrák Schattendorftól (Somfalva) látótávolságban terül el. A település területe 13,08km2, lakosság száma 2100 fő. A település szeles vidék, földje agyagos, területét a Liget-patak szeli át.
A Liget-patak völgyében települt falu első írásos említése 1194-ben történt, amikor a dági birtok egy része a borsmonostori ciszter apátság birtokába került, amely 1194-től szerepel Dág néven. A falut 1207-ben új tulajdonosai Dagendorfnak nevezték el, majd 1278-ban a német telepesek a Dági családi névből – Die Agendorfer - képezve adták a falunak az Agendorf nevet.
A XIV. században a Dágiak viszályai miatt – Sopron város határából több darabot elfoglaltak, a város erdejét felgyújtották – lassan az összes dági birtok a város kezébe ment át, és 1848-ig Agendorf Sopron jobbágyfalva volt. A község 1906-ban kapta hivatalosan az Ágfalva nevet.
A falunak 1784-ben nyitották meg az első imaházát, – evangélikus templomot 1885-ben avattak. Az első ágfalvi templomról 1265-ben történt említés, amely a falun kívül, az 1967-ben végleg felszámolt régi temetőben állott. A település történelme során sokat szenvedett: 1532-től a török pusztítások idején, 1714-ben pestis pusztított a faluban, 1729-ben és 1872-ben tűzvészek követeltek emberi és anyagi áldozatokat. Az I. világháborúban elesett hősök száma 51 fő, akiknek az evangélikus templom melletti Hősök Kertjében 1925-ben állítottak emléket.
1921. augusztus 28-án az osztrákok elfoglalták Ágfalvát, ám a felkelő csapatok visszavonulásra kényszerítették őket. A trianoni határozatok ellen tiltakozó felkelők és az osztrák csapatok közötti összecsapás áldozata egy magyar felkelő, Baracsi László kecskeméti önkéntes volt, akinek emlékművet állítottak a katolikus templom közelében.
A II. világháború idején, 1944. november 1-jén erős bombatámadás érte a falut, 23 halálos áldozatot követelve. 1946. áprilisában került sor a német ajkú lakosság kitelepítésére. Az 1954 összeírtból 1434-en kerültek Németországba, illetve Ausztriába. A község szoros kapcsolatot tart a németországi Schefflenz községgel, ahol sokan élnek az 1946-os kitelepítettek és leszármazottaik közül. A településre – az ott lakókon kívül – 1969. áprilisáig határövezeti fekvése miatt külön engedéllyel lehetett belépni, a határövezeti korlátozások 1969. május 1-jén szűntek meg.
A falu napjainkban festői környezetéről, jó levegőjéről, római katolikus és evangélikus templomairól, valamint lovas turizmusáról híres. Ágfalva 1977. január 1-jétől Sopron vonzáskörzetéhez tartozott, sok vonatkozásban a városnak rendelték alá, majd 1990-ben az önkormányzati- és polgármester választások során önállóvá vált. A faluba 1938-ban vezették be a villanyt, a vezetékes vízellátás kiépítésére 1984-ben került sor. A szennyvízcsatorna és a gázvezeték hálózat építése 1993-ban kezdődött el.
Az 1990-es évek végére a falu közműellátása elérte a 100%-ot. A település lakóinak az 1785-ben üzembe helyezett Brennbergbánya adott bányászati munkalehetőséget 1952-ig. A brennbergi szénbánya 1952-ben történt bezárása, a bányavasút felszámolása miatt a munkásokat más bányákba irányították át.A község lakóinak egy része a mezőgazdaságból élt, többen a közeli Sopronba, illetve Ausztriába járnak dolgozni. Jelentősebb vállalkozás nincs a településen, a korábbi termelőszövetkezet gazdasági társasággá alakult, ahol jelenleg csak néhány fő dolgozik.
A faluban ma napközi otthonos óvoda működik, amelyben német nemzetiségi nyelvű nevelés folyik, jelenleg 72 fős gyermeklétszámmal. A Váci Mihályról elnevezett Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a német nemzetiségi oktatáson kívül alapfokú rajz, tánc és zenei művészetoktatásban való részvételre is lehetősége van az általános iskolai tanulóknak. Az intézmény tanulólétszáma 130 fő. A településen házi orvosi rendelő, védőnői ellátás, könyvtár és un. Egyesületek Háza működik, amelyben helyet kap az Énekkar, a Fúvószenekar és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Testvértelepülés Schefflenz (Németország), valamint kiemelkedő baráti viszonyt ápol a falu Lépesfalvával és Somfalvával.
Nevezetességek:
- Katolikus és evangélikus temploma
- A kétszáz éves tájház
- Az Öreg temető
- A temetőkereszt a piramissal (1822)
- Milleniumi emlékmű
- Kitelepítettek emlékműve
- A világháborús Hősi emlékmű a Luther téren
- Baracsi síremlék
- 1921-i Népszavazás emlékműve
- Temetői sírkövek
Egyesületek:
- Fúvószenekar
- Énekkar
- Tánccsoport
- Tűzoltó Egyesület
- Sport Egyesület
- Lovas Egyesület
Rendezvények:
- Az evangélikus templom felszenteléséhez kötött búcsú (1885)
- két napos falunapok
- Ikerfesztivál
- Futófesztivál
- Gesztenyefesztivál