Csér
Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye határán helyezkedik el. A Kisalföldi tájegység része. Területe 2,93km2, lakóinak száma 48 fő. Legközelebbi szomszédos települések: Csáfordjánosfa, Iván és Répceszemere. Csér zsáktelepülés, közúton csak Csáfordjánosfa felől közelíthető meg, földúton Iván és Nemesládony községeken keresztül érhető el.
Csér 1313 óta ismert kistelepülés. A XVIII. század közepén elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A faluhoz közel, Iván és Csér közötti Cséri-majorban működött a Széchenyi grófok téglagyára.
A Cséri-major a XVI. század elején Iván község kültelkének urasági majorja volt. Eredetileg az Iván határában fekvő közös cseren (erdőn) épült ki, s neve után ítélve a falu közös birtokát képező erdő helyén keletkezett. A XVI–XVII. században még a Csermajor név tartja magát, csak a XVIII. században kezdik a szomszédságában fekvő Csér községről Cséripusztának nevezni. Amikor az egykori csererdőt kiirtották, annak neve is feledésbe merült. Csér községnek az I. és II. világháborúban is voltak áldozatai, akiknek nevét a római katolikus templom falán lévő márványtáblán örökítették meg.
1945 után a sajtoskáli birtokos földjéből osztottak földeket. Az 1950-es évek beszolgáltatásait a cukorrépa termesztésnek köszönhetően viszonylag könnyen átvészelte a falu.
Az 1950-es években téglagyár létesült a településen, amelyben az 1980-as években szűnt meg a termelés. A faluban Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Csáfordjánosfa-Csér Gazdakör működik.
Nevezetességek:
- 1932-ben téglából épített harangtorony
- Cséri tavak (hét egykori bányató)
Rendezvények:
- falunap
- nyugdíjasok találkozója
- búcsú (évente kétszer)