Fertőboz
Fertőboz Győr-Moson-Sopron megye egyik legszebb részén, a Fertő tó déli partját övező dombsor és fertői nádas között helyezkedik el, Soprontól 10km-re. Területe 13,63km2, lakóinak száma 260 fő. A település a múzeumi leletek tanúsága szerint már az őskor óta lakott hely volt. Nevét a bodzával hozzák kapcsolatba, amelyet alátámaszt egy 1281-ből származó oklevél, melyben Terra Bozjásnak, azaz Boziás földnek nevezték. A Balf és Hidegség közötti Boz nevű birtokot 1321-ben Kanizsai Lőrinc szerezte meg, a Kanizsaiak után a Rozgonyiak kezére jutott a vidék, de néhány év után ismét visszakerült eredeti tulajdonosához, majd Nádasdy-birtok lett. 1677-ben a Széchenyi család szerzi meg a falut, amely a II. világháború utáni földosztásig övék marad.
1732-ben épül fel a bozi templom, amely 1903-ban egy nagy tűzvészben leégett. Az újjáépítés azonnal megkezdődött, az épület belsejét ifj. Sterbenz Károly soproni festő díszítette, a főoltárkép Stronó Ferenc műve. Az 1903-as tűzvészben a templomon kívül az iskola és a település ¾ része is leégett. 1802-ben készült el a falu máig legjelentősebb emlékműve, a Gloriette, amelyet gróf Széchenyi Ferenc építtetett. A Széchenyiek 1811–12-ben alakították ki 
a hatalmas, hegyoldalba vájt borospincéket. 1832-ben Széchenyi István megépíttette a bozi fürdőtelepet és hajókikötőt. A fürdőhöz szállodai is épült, a Gloriette fogadó, amely 1995-ig üzemelt. 1891-ben Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakult a faluban. Az 1904 és 1907 között megindult országos kivándorlási láz idején a településről 29-en vándoroltak ki Amerikába. Az 1920-as évektől kezdve észrevehetően csökkent a falu lélekszáma 1946-ban az 575 németajkú lakosból 440-et telepítettek ki. Az 1950-es években épült fel a község határában a geofizikai obszervatórium, majd 1967-ben avatták fel az egykori fürdőszállóból kialakított turistaszállót. Fertőboz 1950 előtt a hidegségi jegyzőséghez tartozott. 1950 és 1973 között önálló település volt, majd 1991-ig a nagycenki tanács társközsége lett. 1991-től önálló község.
2007. augusztus 30-tól Hidegség-Fertőboz Körjegyzőség alakult. A településen valamennyi közmű megtalálható: víz, villany, szennyvíz, gáz, kábeltelevízió. Az internet hozzáférés kiépítése folyamatban van. A lakosok tájékoztatását a helyi közélet eseményeiről, a fontosabb tudnivalókról a Fertőbozi Hírek (negyedévente megjelenő helyi újság) szolgálja. A településen 30 vállalkozás működik. Ezek közül a legnagyobb a szőlőtermesztéssel, borfeldolgozással foglalkozó Vinzeller MPS Kkt. Az egyéni vállalkozások zömében a szolgáltatásokban vesznek részt. A Fertő-tó gazdasági szerepe a nádtermelésben jelentkezik, amely a Fertőszentmiklósi Nádgazdaság Zrt. kezelésében, a bozi vasútállomás közelében található nádtelepen történik. A telepen nádtisztítás folyik. Fertőbozon 2 panzió és 4 vendéglátóhely található. A községben – a körjegyzőség fertőbozi hivatalán kívül - nem működik oktatási- és egyéb intézmény. A postai szolgáltatásokat mobil posta látja el, továbbá mozgókönyvtári ellátás működik. A településen a közösség élet jelentős, három civil szerveződés is működik. Több évtizede alakult meg a Magyar Vöröskereszt Fertőbozi Alapszervezete, 1992-ben jött létre a „Faluért Egyesület Fertőboz” hagyományőrzés céljából, 1995-ben pedig a „Fertő-parti Hegyközség Fertőboz” néven alakult meg a hegyközség.
Nevezetességek:
- Bozi templom (1732, 1903)
- Gloriette kilátó (1801)
- Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (1969–1972, Fertőbozt Nagycenkkel köti össze)
- Ecce Homo-szobor
- Szent Apollónia szobor
- Széchenyi síremlék (Széchenyi Béla és Erdődy Hanna földi maradványai)
- I. és II. világháborús síremlék
Rendezvények:
- Falu búcsú
- Bodzavirág Fesztivál (májusban)