Fertőhomok
Fertőhomok a Kisalföld nyugati részén, Soprontól 16km-re a Fertő partján helyezkedik el, Hidegség és Hegykő között. A Győr-Sopron közötti 85-ös útról közelíthető meg, a Fertő körüli kerékpárút érinti a települést. Területe 12,61km2, lakóinak száma 579 fő. Egyutcás település, fésűs beépítéssel. A falu életében nagy szerepe volt a szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek. Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1411-ben foglalás útján a Kanizsayak tulajdonába kerül a falu.1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, majd a Draskovics, illetve Széchenyi grófoké volt. A lakosság a XVI. század közepén vált horváttá.
1864-ben megépült a homoki római katolikus iskola. 1890. március 1-jén alapítják az Önkéntes Tűzoltótestületet. 1906-ban új templom épült a régi helyén, valamint több község az ország más megyéiben lévő azonos hangzású községnevek megkülönböztetéseként előnevet kap, így jut Homok a Fertőhomok elnevezéshez. 1908-ban, 1910-ben és 1929-ben tűzvész dúlta fel a falut, ez utóbbi tűzvészt követően szinte teljesen átépült a település. 
1930-ban megalapították a Fertőhomoki Polgári Lövész Egyesületet. Még ebben az évben ismét tűzvész pusztított a faluban, amelynek 40 lakóház és gazdasági épület esett áldozatául. 1934-ben megalakult a Fertőhomoki Gazdakör, 1935-ben létrejött a Magyar Vöröskereszt Egylet fertőhomoki helyi csoportja. A földosztáskor a Széchenyi-birtokból csak egy-két holdat juttathattak a 96 földigénylőnek. A településen 1957-ben művelődési ház épült, majd a 60-as években orvosi rendelő, könyvtár és klubhelyiség, valamint új tűzoltószertár. A község lakói többségükben a XVI. században betelepült horvátok. A helyi tamburazenekar és néptánc együttes az ő hagyományaikat ápolja. A település 1990-ben vált önállóvá.
Fertőhomokon Napközi Otthonos Óvoda működik, 21 óvodás gyermek neveléséről gondoskodnak. Általános iskola nincs a településen, az iskolás korú gyermekek a környező falvak iskoláiba járnak. A településen 200 főt befogadó kultúrház és könyvtár működik. A lakosság idősebb rétege ma is mezőgazdasági termeléssel, főleg zöldségtermesztéssel foglalkozik. Az ott lakók egy másik része az idegenforgalomból – turistáknak nyújtott szállás kiadással – egészíti ki jövedelmét. Az aktív korúak a környező településeken, elsősorban Sopronban vállalnak munkát.
Nevezetességek:
- Neogótikus Szent Anna templom (1906), előtte barokk Szent Antal szoborral (18. századi)
- Szentháromság oszlop (temetőben)
Rendezvények:
- Szent Anna napi búcsú