Hidegség
Hidegség Soprontól 17km-re a Fertő tó déli partján található. A település területe 16,81km2, lakóinak száma 346 fő. Természetföldrajzi szempontból a Nyugat-Magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő Fertő-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: a növénytermesztés bizonyos ágainak fejlődését lehetetlenné tette, ugyanakkor például a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet. Hidegség közlekedés földrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a Sopront Fertőddel összekötő "Fertő-tó melletti útvonal". Emellett a 85-ös számú főútvonallal is kapcsolata van a falunak a Nagycenkre vezető 3km hosszú bekötőút révén. A községnek Nagycenkkel közös vasútállomása van a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasútvonalon.
A község ősidők óta lakott település volt, az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említik HYDEGSYD formában. Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A település a nevét arról a hidegvizű forrásról kapta, amely a mai napig megtalálható a falu központjában, és a turisták kedvenc pihenőhelye.
A következő évszázadokban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást. 1358-ban a Kanizsayaké volt a falu, majd a Nádasdyakra szállt. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre horvát telepesek érkeztek. 1671 után a Nádasdy Ferenc hazaárulási pere és kivégzése után elkobzott birtokból Hidegség a Draskovich családé, majd Széchenyi-birtok lesz. 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek a faluba, így részarányuk annyira megnőtt, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve. A falu feletti dombon áll a Szent András templom, amelynek XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy 1748-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját. Hidegség az első világháborút nagyobb veszteség nélkül megúszta, azonban a II. világháború már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944. novemberétől a faluban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek.
A hidegségi zöldségtermesztés – amely a megyén kívül Ausztriában is közismert volt – jelenleg is az egyik fő megélhetési lehetősége a faluban élőknek. A minőségi zöldségtermesztés mellett a helyi nádaratás- és feldolgozás jelentős. A község kis mérete ellenére jó infrastruktúrával rendelkezik, amelyet elsősorban a kiépített közműhálózat (vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, gázhálózat), portalanított utak, Fertő-tó melléki kerékpárút jelent. A 80-as években épült faluház orvosi rendelőt, kultúrhelyiséget és üzleteket foglal magában.
Kedvezőtlen a település számára, hogy sem óvodával, sem általános iskolával nem rendelkezik, ezért az óvodáskorú gyermek és az általános iskolás tanulók a közeli településekre járnak. A település közigazgatásilag a 60-as évektől a 80-as évek végéig Hegykőhöz tartozott. 1990-ben önálló községgé vált. 2007. augusztus 30-tól Hidegség-Fertőboz Körjegyzőség alakult.
A településen valamennyi közmű megtalálható: víz, villany szennyvíz, gáz, kábeltelevízió. Folyamatban van az internet hozzáférés is. A lakosok tájékoztatását a helyi közélet eseményeiről, a fontosabb tudnivalókról a helyi kábeltelevízió szolgáltatja. A településen 34 vállalkozás működik, amelyek többsége a szolgáltatásokban vesz részt. Az idegenforgalmat szolgálja egy panzió, és a lovas turizmusáról híres Ilona major.
Nevezetességek:
- Szent András templom, XIII. századi freskókkal
- Papkert, paplak
Rendezvények:
- Stangl Fesztivál (falunap június hónapban)
- Szent András búcsú (november 30.)