Pusztacsalád

A krónikák szerint 1257-ben erősítette meg IV. Béla király a Család nevű birtok adományozását hősi erénye jutalmául Bertrand nagymartoni comesnek. A Család név 3 falu, a mai Pusztacsalád, Csapod és Hövej együttes neve volt. A birtok a soproni határvidéken, a szolgagyőri várhoz tartozott Lövő, Nemeskér, Ság, Muzsaj és Czirák között feküdt. Az első település dombon volt, az árvizek nem öntötték el és a domb alatt elfolyó – családi, vagy más néven Berek patak – a mai nevén Kardos ér valamelyest biztonságot is nyújtott. Mivel Bertrand fiú utód nélkül halt meg, birtokait leányai örökölték. Nagy Martoni Bertalan kisebbik lánya 1284-ben III. Oslhoz ment feleségül, aki a két Családot – a mai Pusztacsaládot és Csapodot kapta nászajándékul. A falu jelenlegi nevén 1461. március 8-án kelt oklevélben szerepel először. 1529-ben a török feldúlta Sopron megyét, aki nem tudta magát idejében bevetni az erdőségekbe, azt vagy elpusztították, vagy elhurcolták. A pusztacsaládiak a Nagyerdő rengetegében találtak menedéket. A Nagyerdő közepén kialakított irtásfalu lakói máskor is kihasználták az erdő közelségét. A gyenge minőségű szántóföld csak szűkös megélhetést biztosított.

A környező erdőkben nagymértékű állattenyésztés bontakozott ki. Egész Sopron megye területéről adtak bérbe hizlalásra állatokat. Nádasdy Tamás 1540-ben teremtette meg az első urasági majorokat. A földek művelését a béresek mellett a jobbágyok robotmunkával végezték. Az 1700-as évek elején Család már Festetics birtok. Festetics Pál saját költségén építtette a templomot, amit fia, Kristóf később fatoronnyal bővíttetett. 1858-ban Festetics Taszilótól vásárolta meg a Sághi uradalomhoz tartozó Pusztacsaládot gróf Széchenyi István és felesége Ödön fia számára. Mindössze 16 évig volt széchenyi tulajdonban a község. Ez elég volt ahhoz, hogy a családtagok felfigyeljenek erre az úgymond legeldugottabb, erdővel körülvett településre. Széchenyi Istvánnak 1860. április 8-án bekövetkezett halála után fiai elhatározták, hogy még a temetés évében Pusztacsalád főterén Szent Istvánnak, a honalapító nagy királynak emelnek szobrot édesapjuk emlékére. A szükséges pénzt a megye lakóinak adakozásából teremtették elő. A szobor elkészítője, Höller György soproni kőfaragó Szent István szobrán Széchenyi István arcvonásait örökítette meg. A szobrot a két nagy magyarnak, I. István királynak és Széchenyi Istvánnak emelte a soha el nem évülő hódolat és kegyelet. Széchenyi Ödön birtokait Eidlitz Mórnak adta el, majd a Danassy család következett. A családtag Danassy Janka a templomot a falu közepére tervezte újjá építeni, de 1884-ben vasúti szerencsétlenség áldozata lett. Emlékét a tervezett templom helyén, a falu közepén álló krisztus kereszt őrzi, talapzatán a Szűzanya domborművével. Danassyak után Heller Richard lett a földbirtokos, aki az erdőt egészen Gizella majorig írtatta ki. A kitermelt fáért kapott pénzből építtette fel a kastélyt 1890-ben. A kastélyt birtokkal együtt 1893-ban a Hódmezővásárhelyről származó Újhelyi Lipót vette meg. Az 1895. évi gazda Czimtár Pusztacsaládon két földbirtokost sorol fel: Podmaniczky Lászlóné báróné szolgagyőri és Újhelyi Lipót. Lipót fia, József Amerikából hozatott hat darab kévekötő aratógépet, amely az aratás nehéz, fáradságos munkáját némileg megkönnyítette.

1890 és 1900 között óriási építkezés folyt a faluban. Először megépült a kastély, majd 1897-ben kezdődött a megrongált templom bővítéssel, toronyépítéssel egybekötött renoválása. Az új templom építési költségét 4600 koronában alkudták ki az építővel, melyből 100 koronát Újhelyi saját pénztárcájából fizetett ki. A templom szentelés napja 1898. február 13-a volt. Ugyanebben az évben zajlott a községet is érintő Fertő vidéki helyi érdekű vasút, a GYSEV építése. A vasútépítés érdekességét a munkában résztvevők sokfélesége jelentette: a sínek lefektetését a tótok, a kavics kibányászásában a szerbek, a híd építését pedig németek végezték. A megépült vasútvonalon a forgalom 1897. december 19-én indult meg. 1898. április 4-én reggel fél hatkor kigyulladt az iskola. A tűz átterjedt a szomszédos kovács lakásra és műhelyre is. Június 20-án kezdték el az iskola építési munkálatait, október 24-én megkezdődött benne a tanítás. A gyerekek vidáman jártak az új iskolába, melynek felszerelése 4 térkép és 40 darab szemléltetőkép volt. 1906. október 9-én leégett a major. A község az urasági épülethez szükséges anyagot minden felszólítás nélkül ingyen fuvarozta, ezért Újhelyi József viszonzásul 2000 koronát ajánlott fel a templomnak új orgona vásárlására. 1921-ben a Fő utcai pajta sor nagy része égett le. Az 1930–1934-es években a tűzesetek száma megszaporodott. Nem egy esetben állt fenn a szándékosság sem. Így váltak emlékké a kontyos házak és a zsuppal fedett házakat is felváltották a piros cseréptetős épületek.

A XX. század nagy tragédiái az I. és II. világháború. Az I. világháborúban 83 férj, édesapa harcolt a különböző frontokon. 33 pusztacsaládi vesztette életét, halt hősi halált hazájáért. A 33 hős e kis községből nagy áldozatot jelentett. A II. világháború borzalmait 1945. nagycsütörtökén élték át a falubeliek. A németek felgyújtották az iskolát, a magtár épületét, a patakon át Csapod felé vezető út hídját felrobbantották, a vasúti hidat megrongálták. A II. világháború 23 pusztacsaládi életét követelte. A csatamező viharai után találjanak megnyugvást az égi mezők békéjében. Pusztacsalád lakossága a háború előtt 655, a háború után 630 fő volt. 1959-ben megalakult a Hajnal csillag Tsz. 1960-ban vezették be a faluba a villanyt, mely óriási fejlődést jelentett a petróleum lámpához viszonyítva. 1970-ben a község lakóinak száma 466 fő. 1972-ben megtörtént az iskola körzetesítése: a felső tagozatos diákok az iváni iskolában ismerkednek a tudományok alapjaival. Napjaink iskolabezárási gondjai elkerülték a községet. Lehet, hogy az akkori szülők ezt nehezen élték meg, de a ma iskolába járó tanulók szülei is már az iváni általános iskolában tanultak. Iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek alkalmat adnak a baráti találkozásokhoz és emlékezésekhez. 1979-ben megszüntették a Fertőszentmiklós–Celldömölk között közlekedő vasutat. Vele párhuzamosan indult meg az autóbusz közlekedés, amely minden irányba szállítja az utazni kívánó embereket. 2004-ben bezárt a posta. Mobil posta hozza, viszi a küldeményeket. A modernizációra, reformokra hivatkozva sajnos a kis településeken élő emberek jogai csorbulnak az előbb említett negatív változtatásokkal.

Nevezetességek:

• Szent István szobor (1860, közadakozásból)
• Katolikus templom (XVIII. sz. első fele)