Und
Und település az Alpokalján, az országhatár mentén helyezkedik el. Területe: 6,79 km2. Vasútról a 9km-re levő Lövőn át érhető el a Szombathely – Sopron vasútvonalon. Néhány kilométerre van a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főúttól. Legközelebbi városok Sopron és Kőszeg. Und falu első ismert említése az 1225. évre tehető „Vnd” néven. Neve személynévből alakult, feltehetően a hét magyar vezér egyikéből. Az Osl és a Pok nemzetségbeliek birtoka volt a középkorban. 1408-ban mezőváros. 1543-tól az Ostffyak kezére került, 1549-ben már majorság működött a faluban. A XVI. század végén a Pokyak visszaszerezték. A XVIII. században már népes település, 50 jobbágytelket és 17 zsellércsaládot írtak össze. III. Károlytól 1738-ban országos vásártartási jogot nyert, azaz mezővárosi privilégiumot kapott. Az 1700-as évek végén nagy tűzvész pusztítja el a falut, ezután épült fel a ma található helyen. Az 1785. évi népszámlálás idején a báró Meskó család tulajdonában találjuk. A lakosság létszáma 1869-ben érte el csúcspontját, ekkor 937 fő élt itt. 1750-ben épült az egyhajós, egytornyos, barokk Szent Márton templom, szentélyét 1865-ben megtoldották. Előtte Szentháromság szobor áll 1868-ból. A temető bejáratánál pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület látható, fölötte kereszt. A falu szélén Madonna-szobor áll. A Fő utcában és a Fülesi úton műemlék jellegű régi lakóházak vannak.
Első ismert pecsétje egy 1777-es iraton maradt fenn. A kerek pecsét felirata a pecsétmezőben az ekevas hegyével megtörve VN DNI. A pecsét ábrája lebegő, hegyével felfelé, élével balra néző ekevas, alatta szárukkal összefonódó háromkelyhes virág a jobb oldalon és egy háromkelyhes virág a baloldalon. Mezővárosi pecsétje ovális. Körirata: UND MEZEVAROS. A pecsétábra feltehetően a gondviselésnek dicsfénytől könnyezett „Isten szemét” ábrázolja. Az 1901-es községi szabályrendeletben már csak SOPRON MEGYE CSEPREGI JÁRÁS UND KISKÖZSÉG PECSÉTJE köriratú pecsétet használt a település. Mai címerét 1996. augusztusában avatta fel, és vette használatba a település. Az 1200 kat. h.-as határban főleg növénytermesztéssel, burgonyatermesztéssel foglalkoztak.
Az elmúlt századokban sokan átjártak Ausztriába dolgozni, 1945 után a férfiak az itthoni nagyobb építkezéseken vállaltak munkát, 1950-ben alakult meg a Termelőszövetkezet. 1984-ben Und a sopronhorpácsi közös tanács társközsége lett, 1990-ben az önkormányzati választásokon nyerte vissza önállóságát. 1939-ben bevezették a településen a villanyvilágítást. 1989-ben kiépült a vezetékes ivóvízrendszer. 1993-ban bevezették a faluba a kábeltévét. 1998-ban megépült a vezetékes szennyvízhálózat. Teljes körű a telefon, a szélessávú ADSL és a mikrohullámú internet hozzáférés. A településen működő vállalkozások száma viszonylag alacsony, a kiskereskedelmi üzletek biztosítják a falu ellátását. Az iskola1871-ben létesült, amit 1958-ban bővítettek a jelenlegire. 1961-ben épült az óvoda a településen. A kultúrházban működik a teleház, a könyvtár és az épület ad otthont a közel 60 tagú kultúrcsoportnak is. Sikeresen működnek civil egyesületeink: az önkéntes tűzoltó egyesület, az undi sportegyesület, a faluszépítő egyesület és az undi horvát egyesület.
Nevezetességek:
- Szent Márton templom (1750)
- Szentháromság-szobor (oszlop 1868-ból)
- Pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület, fölötte kereszt (temető bejárat)
- Madonna-szobor (falu szélén)
- Műemlék jellegű régi lakóházak (Fő u., Fülesi út)
- Gáj tó, mellette Szent Márton kápolna
- Kiskápolna (Fülesi utca)
Rendezvények:
- Farsangi téltemetés
- Májusfa állítás
- Pünkösdölés
- Lakodalmi és újévi köszöntők
- Betlehemezés