Zsira
Zsira a Kisalföld délnyugati szélén, a Répce folyó mellett, Ausztria szomszédságában fekszik. Területe 14,68km2, lakóinak száma 795 fő. 1931-ben Zsira néven egyesítettek három községet: Zsirát, Gyülevízt és Salamonfát. Zsirát 1225-ben, Salamonfát 1412-ben, Gyülevízt 1466-ban említi először oklevél. A honfoglalás után kialakult Zsira kapcsolatban volt az államalapítás során létrehozott locsmándi várral. A locsmándi várföldek eladományozásakor Zsirát a győri püspökség szerezte meg. A XVI. század második felétől fellendült a mezőgazdasági árutermelés, és ennek megfelelően növekedett a földesúri majorgazdálkodás súlya. Ez a folyamat különösen Gyülevízre és Salamonfára volt jellemző, ahol a jobbágyok helyét zsellérek foglalták el nagyobb részben. A telkes jobbágyok csak Zsirán, a győri püspökség birtokán maradtak meg 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig.
Salamonfán a XV. század eleje óta birtokos Salamonfai Gróf család a mohácsi vész után több szomszédos községgel együtt Gyülevízt is megszerezte, Salamonfán rendezkedett be és a birtokközpontban várszerű kastélyt építtetett. Gyülevíz községben is a Salamonfai fejlődéshez hasonló folyamat ment végbe. A köznemesi birtokok itt is egy kézbe kerültek és a telkes jobbágyok helyét itt is a zsellérekkel folytatott majorgazdaság foglalta el. 1739-ben épült a gyülevízi kastély, amely művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kiskastélyai közé tartozik A hiedelem szerint a kastély Mária Terézia vadászkastélya volt, aki többször is megfordult Gyülevízen. Zsirán 1830-ban barokk stílusban újjáépítették a középkori gótikus jegyeket mutató templomot. Az 1948/49-es szabadságharc kezdetekor, 1848 október 11-én zajlik a salamonfai-visi csata Theodorovich átvonuló horvát csapatával. Zsirát két ház kivételével teljesen felégették. 1859-ben tűzvész pusztított Zsirán, sok ház és pajta leégett, 34 család koldusbotra jutott. Zsirán 1885-ben alakult a „Daloskoszorú”, 1894-ben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1908-ban létrejött a Legényegylet és Leányegyesület, amelyek a műkedvelő színjátszást, a Leventeegyesület pedig a sportot lendítette fel. A trianoni béke idején az osztrákok Zsirát is Ausztria számára követelik, azonban Zsira 1922-ben hitet tett magyarsága mellett. Zsirán 1924-ben Gazdakör, 1929-ben Iparos kör jött létre. 1938 elején gyulladtak ki az első villanylámpák. 
Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emléktáblát készíttettek, amelyet a templom falán helyeztek el. Zsirán általános iskolai oktatás 1868-tól van. Az óvodát 1935-ben hozta létre a faluban megtelepedett szerzetesrend. 1883. február 1-jén létesítették a postahivatalt. A településen orvosi ellátás 1926-tól bérelt lakásban (körorvosi ellátás), 1940-től önálló rendelőben biztosított. Az 1980-as években idősek otthona létesült. A településen a közműellátás teljes körűen kiépült. A falu gazdasági életében meghatározó mezőgazdasági vállalkozás a GSD Agrárprodukt Kft. Zsirán napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. Az óvoda 20 gyermek neveléséről gondoskodik, az iskolának 94 tanulója van. Zsira Testvértelepülése Lutzmannsburg (Locsmánd), Ausztria.
Nevezetességek:
- Gyülevízi kastély a 6 hektáros angolparkkal (1739, barokk stílusú)
- Pieta-szobor (1725)
- Szentháromság-szobor (1720, barokk)
- Szent Flórián-szobor (XVIII. századi)
- „Kálvária jelenet” (salamonfai temetőben)
- Szent József templom (1882)
- Szent Lőrinc templom (1885)
- Östör-kápolna (1922 neoromán stílusú)
Rendezvények:
- Falunap
- Búcsú