Két törvénycsomag együttes vitája vezérszónoki felszólalása
Firtl Mátyás két törvénymódosítás együttes parlamenti vitájában mondta el vezérszónoki felszólalását a Parlamentben.
Vezérszónoki felszólalás a T/17458. számú törvényjavaslat a belügyi feladatokat érintő és a T/17565. számú törvényjavaslat az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló együttes parlamenti vitában
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ház!
A napirenden lévő, a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 26 törvénymódosítást tartalmaz, amelyek egymással összefüggő módon, ugyanakkor nagyon széles skálájú területeket érintenek.
Így – többek között – az illetékekről-, a közalkalmazottak jogállásáról, a környezet védelmének általános szabályairól, a vízgazdálkodásról szóló-, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyi- és az ahhoz kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvények mellett, módosításokat eszközöl további törvények tekintetében is.
Továbbá a katasztrófavédelemről, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvények módosítása is helyet kap a törvénycsomagban.
Továbbá az együttes vita során tárgyaljuk a T/17565. számú, az egyes migrációs tárgyú törvények módosításának javaslatát, amelyben 16 migrációs tárgyú törvény módosítására tesz javaslatot az előterjesztő összefüggésben a 2018. január elsején hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvénnyel (Ákr), tekintettel arra, hogy ez utóbbi speciális jellegénél fogva nem fog kiterjedni az idegenrendészeti és menekültügyi eljárásokra.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL (150) törvény hatályba lépésével szükségessé válik a szabad mozgás és tartózkodás 2007. évi I. törvény jogával rendelkező személyek beutazását és tartózkodását szabályozó, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és a menedékjogról szóló, 2007. évi LXXX. (80) törvény kiegészítése az általános eljárási szabályokkal.
Ez utóbbiak további rendelkezéseinek módosítása válik szükségessé, illetve adott esetben kiegészítése, vagy pontosítása a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatályba lépével összefüggésben.
A törvénycsomag módosítási javaslatainak egy másik, további része összefüggésben van a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének 2018. május 23-ai határidejével.
Ez a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok, oktatási projektek, au pair tevékenység céljából történő beutazásával és itt tartózkodásával összefüggésben teszi indokolttá, hogy az idegenrendészeti jogszabálycsomagot egy előterjesztésben kezelje a Tisztelt Ház.
Tisztelt Ház!
A két törvénycsomag módosítási javaslatainak néhány elemét szeretném sorban részletezni.
Elsőként, a belügyi feladatokat érintő T/17458. számú törvényjavaslat két területre szeretném ráirányítani a Tisztelt Ház figyelmét.
Elsőként a vízkészletek hosszú távú fennmaradása és a víz minőségének megőrzése érdekét szolgáló módosítákhoz kapcsolódóan szeretnék szólni arról a felelősségről, amelynek a törvényhozásban hangsúlyt kell kapnia a vízkészletek védelmét szolgáló, az ahhoz fűződő érdekek maradéktalan érvényesítését biztosító szabályozás minden területén, beleértve a vízgazdálkodási, műszaki, biztonsági és vízvédelmi szabályokat is.
A felelősség törvényi kötelezettsége azzal van összefüggésben, hogy a felszíni vizeink és a felszín alattiak, továbbá azok képződményei a Magyar Állam tulajdonát képezik.
Mindehhez, az értékelvű világszemlélet és világkép elválaszthatatlanul társítja azt az erkölcsi felelősséget, amellyel a természeti környezetre, mint gondozásra, fejlesztésre kapott, teremtett örökségre tekint, amelyet nem elpusztítanunk kell, hanem megóvni, gyarapítani.
A vízre alkalmazva mindezt, annak a jó állapotba hozása, illetve jó állapotának, a minőségének megőrzése, mindezeknek szakmai feltételeinek megteremtése és biztosítása, (beleértve a törvényit is), közérdek és a közjó szolgálatában történik.
A Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása, - amellyel összefüggően tartalmaz törvényi módosításokat a javaslatcsomag, - közvetlenül és közvetve is, ezeket a célokat is szolgálják.
Fontos, hogy, hogy ezen a területen messzemenően érvényesüljön a rugalmasság a hatékonyság a hatósági feladatellátás területén összhangban a kormányzati szándék szerinti bürokrácia- és költségcsökkentésre, az e-közigazgatás hatékony átvezetésére, illetve alkalmazására.
A VIZEK projekt (amelyet az EU támogat) konkrét célja: a vízjogi engedélyezési eljárás folyamatában a különálló közigazgatási informatikai rendszerek összekapcsolásával magasabb szintű, hatékonyabb szolgáltatás elérése, a mezőgazdasági célú vízhasználók üzemeltetési adatszolgáltatási kötelezettségeihez tartozó adminisztratív terhek csökkentése, az adatok átláthatóságának és ellenőrizhetőségének növelése, valamint az öntözés fejlesztés támogatása és a hatékony vízkészlet-gazdálkodás, valamint ezekkel összefüggésben a támogatások célirányosabb, költséghatékonyabb felhasználásának támogatása, elősegítése.
A vízjogi eljárások elektronizálása területén egyetlen elemet szeretnék kiemelni, amely annak szemléltetése, amiként a törvénymódosítás a gyakorlatban a környezet, a víz védelmén túl, illetve azzal együtt, az emberek boldogulását, a közösségek gyarapodását nagyon is közvetlenül szolgálja.
A bevezetendő rendszer megakadályozza a negatív következményeket: megszűnik a hazai vízbázisok veszélyeztetése, az ivóvízbázisok elszennyeződését megakadályozza, fejleszthetővé válnak a gazdaságok, miközben a Vidékfejlesztési Program a korábbi összeg többszörösére, közel 100 milliárd forintra biztosít pályázati lehetőségeket, aminek igénybevételét éppen az eddigi papír alapú bürokrácia akadályozta.
Tisztelt Ház!
A törvénycsomag másik, általam kiemelendő területei a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (128) törvény módosítása.
Ez egy kiegészítés annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági és veszélyes áruk szállítása ellenőrzése során kezelhesse az ügyfelek iratait, továbbá tartalmazza a hatósági feladatai is.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX törvény módosítása, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. (42) törvény módosítása.
Továbbá a Hszt kisebb, a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, a gyakorlatból levonható következtetések alapján tesz javaslatot a tervezet, a rendvédelmi egészségkárosodás esetén az eljárás rendjére, az elektronikus személyi ügyintézés, a kiemelt készenlét fogalma, az összeférhetetlenségi szabályozás módosítása a digitális exportstratégia végrehajtása érdekében.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI (166) törvény módosításával az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 Irányelv (NIS Irányelv) átültetése történik meg a hazai jogrendszerbe. Ez biztosítja az egész Unióban egységesen magas szintű biztonsági intézkedéseket a hálózati és információs rendszereknek. A megfelelés érdekében a tagállamoknak 2018. május 9-ig kell ezt elfogadniuk, kihirdetniük.
Tisztelt Ház!
Az összevont vitában tárgyalásra kerülő második, az egyes migrációs tárgyú törvények együttes módosításáról T/17565. számú törvényjavaslat néhány jogalkalmazást segítő, illetve jogértelmezést egységesítő rendelkezéseket tartalmazó törvénycsomag-módosítási javaslat, amelynek azonban, van egy más szempontból fontos üzenete:
Az a tény, hogy az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomag itt előttünk ebben a formában vár elfogadásra jelzi, ha úgy tetszik: bizonyítja, hogy Magyarország minden, törvényes úton érkező, más országbeli állampolgárnak, mindenkinek, aki törvényeinket tiszteli, azokat betartja, adott esetben menekültnek biztosítja jogait.
DE ezzel együtt a Magyar Kormány azon a határozott és megingathatatlan állásponton van, hogy akik nem menekültként, hanem bevándorlóként akarnak törvénytelen módon Európába jönni, minden ország saját hatáskörében dönthessen arról, kit kíván befogadni.
Ezt a jogot a magyar emberek védelmében, a családjaink, közösségeink, a közös eredményeink, a jövőnk érdekében mindig is fenntartjuk és érvényesíteni fogjuk, a törvényeinknek minden esetben érvényt szerzünk, a törvényellenességet nem tűrjük el, mert erre kaptunk felhatalmazást.
Mi magunk szeretnénk dönteni arról, hogy kivel kívánunk együtt élni és kit és milyen feltételek mellett kívánunk befogadni.
Ez a magyar emberek érdeke, ez Magyarország érdeke, de ez Európa érdeke is.
Az elmondottakra való tekintettel a KDNP frakciója támogatandónak tartja mind a T/17458. számú, a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításának javaslatát, mind az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló T/17565. számú törvényjavaslatot, amelyeknek a támogatására kérem Tisztelt Képviselőtársaimat is.
Köszönöm figyelmüket.
2017. október 4.
Firtl Mátyás
országgyűlési képviselő