Csapod a Kisalföld nyugati részén, a Rábaköz és a Répce-medence közelében található. A község a 85-ös számú főútról közelíthető meg. Területe 29,19km², lakóinak száma 566 fő.

Állatvilágát a szarvas, vaddisznó és az őz, növényvilágát pedig főleg az erdő jellemzi. A kiváló minőségű termálvizét az 1970-es években fedezték fel, azonban a hasznosítása még nem kezdődhetett el – anyagiak hiányában. A községhez tartozik a külterületi Gömbösmajor.

Csapod neve először 1257-ben szerepel oklevélben, akkor még nincs önálló neve, másik két településsel: Hövej és Pusztacsaláddal együtt „három család”-ként említik őket. 1284-ben mint keeth Chalad egyike, 1309-ben Chapudchalad, majd 1325-ben az Osl nemzetség osztozkodásában szerepel először önálló községként Chapud néven.

A község előbb az Osl nemzetségé, majd a Kanizsay családé volt, később a kapuvári uradalommal együtt 1536-ban Nádasdy Tamás, 1681-ben pedig Esterházy Pál birtokába került. A XVIII. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort. 1766-ban már 3 major is működött a községben.

A XVII. század végének országos eseményei, a felszabadító háborúk, az átvonuló, vagy beszállásolt katonaság, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei gátolták a település fejlődését.

A XVIII. században a csapodiak legjobb kenyéradója a Nagyerdő volt. (szénabehordás, állatok legeltetése). A Széchenyiek – a szomszédos Iván és Újkér urai – 1745 körül kezdték korlátozni a csapodiak erdőhasználatát. A XVIII. században az Esterházyak birtokain erős ütemben megindul a majorgazdálkodás. Az 1848–49-es szabadságharcban több honvéd vesz részt Csapod községből. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1895-ben alakult meg. 1907-ben létrejött a Hangya szövetkezet, 1925-ben pedig Leventeegyesület alakult.

A II. világháborúban Csapod község is nagy károkat szenvedett, áldozatul esett az iskolája is, amely helyett 1946-ban épül fel az új iskola. Csapod fejlődésében jelentős az 1960-as esztendő, amikor a települést bekötik a villanyhálózatba, 1961-ben megkezdi működését a könyvtár.

1991-ben átadják az új faluházat, 1993-ban megkezdi működését a férfi dalkör, a dalárda. A község 1992. január 1-jén visszanyeri önállóságát.

A település gazdaságára a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző, de mivel a falu erdőkkel van körülvéve a fakitermelés is számottevő. Csapodon található a „Bella Kertészet”, amely által termelt sok-sok szép tavaszi virág díszíti nemcsak a község, de a környező települések és városok utcáit, ablakait, erkélyeit is.

A község lakóinak ellátást szolgálja több élelmiszerüzlet (vegyesbolt, kenyérbolt, húsbolt, itallerakat), a „Birka Csára” és a „Magyar Tenger Borozó”, a szépülni vágyóknak pedig Fodrászat és kozmetika nyújt segítséget. A falu ma már valamennyi fontosabb közműellátással – víz, villany, gáz, telefon, internet szolgáltatással – rendelkezik.

A településen napközi otthonos óvoda és 1–4 osztályos általános iskola működik. A falu lakóinak egészségügyi ellátását biztosítja az orvosi rendelő és védőnői szolgála, továbbá fiókgyógyszertár és postahivatal is működik a községben.

Csapodon évek óta működik a „Csalogány Ifjúsági és Gyermektábor”, amely a tiszta levegőjű, nyugodt környezetbe csendes pihenésre vonzza a gyermekeket és felnőtteket. Ezen kívül a Faluház mögötti teniszpálya és a futballpálya sportolási lehetőségeket nyújt a községben lakók számára. A község külterületén található a Kisalföldi Erdőgazdaság Göbös-majori panziója és étterme, amely szintén sok kikapcsolódási lehetőséget – lovaglás, sétakocsikázás, vadételek fogyasztása – kínál az odalátogatóknak.