A település a Kisalföld nyugati szélén fekszik. Területe 21,64km², lakóinak száma 907 fő. Egyházasfalu: Egyházasfalva, Dasztifalu és Kisgógánfa egyesítésével jött létre 1933-ban. 1950-ben hozzácsatolták Keresztényt is.

Egyházasfalva első okleveles említése 1418-ban „Egházasbazth” néven történt. 1479-től a Basthyak voltak a tulajdonosai, majd házasulás révén a Pászthoryak és utódai birtokolták még 1836-ban is a falut. Dasztifalu 1281-ben szerepelt először „Villa Bozth” néven oklevélben. A XVIII. század végén az Ebergényi család volt a birtokosa, majd rokonság révén átkerült a Széchenyi család kezébe. Kisgógánfát 1429-ben „Abulgánbazth” néven említi először oklevél. A XVII. században a Nádasdyaké, majd a XVIII. század végétől a Széchenyieké a falu.

Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, „Cyrestyen villa cruciferorum” néven, keresztes lovagok birtokaként. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott a falunak. A falu a XV. században elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodhatnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend s mohácsi vész idején elhagyta Sopront és a falu a Nádasdyaké lett.

1633-ban Nyéki Vörös Mátyás – a soproni Szent János-templom igazgatója – kapta birtokba. A XVII-XVIII. században a soproni jezsuitáké lett a falu, majd a rend feloszlatása után Kollár Ádám, a bécsi udvari könyvtár igazgatója kapja adományként. 1942-ben Tóth Imre tanító, mint a KALOT Győr egyházmegyei titkára, népfőiskolát szervezett, amely 1949. februárjáig működött.

Egyházasfalunak két temploma van: a Szent György templom és az egyhajós, egytornyos Szent Kereszt megtalálása-templom. A Szent György templom egyhajós, egytornyos, eklektikus neoromán túlsúllyal. A régi, középkori templom helyére épült 1888-ban. A templom falán emléktábla és a dasztifalui temetőben sírkő őrzi Réffy Endre plébános emlékét, akinek a nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése.

Egyházasfalu 1990-ben önálló községgé vált. A település ivóvíz- és szennyvíz csatornahálózattal, földgáz- és kábeltelevízió hálózattal rendelkezik, továbbá a szélessávú internet szolgáltatás is biztosított.

A faluban működő Varrodá­ban 60–70 helyi, illetve környékbeli lánynak, asszonynak biztosítanak állandó munkalehetőséget. A Vágóhíd egyrészről munkalehetőség, másrészről ellátja a környék üzleteit tőkehússal, töltelék-áruval. A községben több asztalosipari vállalkozás a férfi lakosságnak biztosít munkát. Az itt készülő épület- és bútorasztalos-ipari termékek szerte az országban megtalálhatók. A helyi vállalkozók által működtetett üzletek a lakosság jobb kiszolgálását biztosítják.

A településen néhány nagyobb, és szépszámú kisebb mezőgazdasági vállalkozás által termelt termék, felnevelt pulyka, sertés és szarvasmarha jelentős mértékben hozzájárul az ország élelmiszer-nyersanyag előállításához.

A Keresztényben működő pékség a környék lakosságát látja el termékeivel.

Egyházasfalu községben – Répceszemerével társulva – óvoda és általános iskola működik. Az óvodába napjainkban 36 kisgyermek, a Simonyi Károly Általános Iskolában pedig 60 tanuló neveléséről-oktatásáról gondoskodnak.