|

Egy kis történelem

• Sopron és a Fertő-Hanság vidéke már 8000 évvel ezelőtt is lakott hely volt
• a Római Birodalom idején az Adriai térséget a Balti tengerrel összekötő híres borostyánkő út mellett épült fel a mai város központjának területén Scarbantia, a Fertő-parti településeken a római korban villák, gazdasági központok épültek
• a Fertőrákos határában álló Mithras szentélyt a Római légiókban harcoló, a közeli Carnuntumban állomásozó perzsa katonák építették ie. III. században
• a Kárpát medencét elfoglaló magyar törzsek a 900 körüli években vették birtokba a környéket, melyen határvédelmi rendszert építettek ki
• az országot pusztító 1241–42 évi tatárjárás megkímélte e vidéket
• a XIII. században a magyar uralkodó mellé álltak Sopron polgárai a cseh királlyal, II. Ottokárral folytatott harcokban annak ellenére, hogy az túszként magánál tartotta a soproni előkelők gyermekeit. Hűségükért cserébe IV. (Kun) László 1277-ben szabad királyi városi rangra emelte Sopront
• Mátyás király 1482-83 telén Sopronból irányította Bécs elleni hadjáratát
• bár Szulejmán szultán 1529. évi Bécs elleni hadjárata a vidéket is végigpusztította, Sopron és környéke soha sem vált az oszmán birodalom hódoltsági területévé, sőt lassan a törököktől szabad terület központjává vált
• mivel a törökök Győrt is elfoglalták, a Győri Püspök a Fertőrákosi Püspöki Palotába tette át székhelyét
• a horvátok betelepülésével három nyelvű – magyar, német és horvát – lett a vidék, s ezt a jellegét meg is őrizte
• a városban és térségében a XVI. század 20-as éveitől népszerűvé vált a protestantizmus, melynek egyik hazai kulturális központja itt alakult ki
• számos alkalommal tartottak országgyűlést Sopronban, így 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben. 1622-ben és 1625-ben koronázásokra is sor került a városban
• Magyarország hét legfontosabb szabad királyi városának – Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa – egyike Sopron volt
• itt alakult meg 1604-ben az ország első tudós társasága Lackner Kristóf polgármesternek köszönhetően
• Brennbergbányán nyílt meg az ország első szénbányája 1759-ben
• a fertődi Esterházy kastély a XVIII. század második felében a magyar színházi és zenei élet központja volt
• a XIX. század közepén Sopron a 9 Vármegyét magában foglaló Dunántúli Kerület központja
• hazánk második vasútvonala itt épült meg 1847-ben Sopron és Bécsújhely között. Sopron és Győr között 1876-ban, Sopron és Ebenfurt között 1879-ben, Fertőszentmiklós és Neusiedler am See között pedig 1879-ben. A XIX. század végére a térség teljesen bekapcsolódott a Monarchia, illetve Nyugat-Európa közlekedési rendszerébe.
• Sopron, továbbá Ágfalva, Balf, Brennbergbánya, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva lakossága az I. világháborút követő békeszerződés kapcsán 1921-ben népszavazással döntötte el, hogy nem Ausztriához, hanem Magyarországhoz akarnak tartozni. Hasonló véleménynyilvánításra csak néhány helyen adtak lehetőséget a győztesek Európában
• 1989-ben a Páneurópai Piknik résztvevői Fertőrákosnál törték át a határt, mely kezdetét jelentette Európa szimbolikus újraegyesülésének