|

Világörökség

Az UNESCO világörökségi listájára 2001. decemberében került fel a Fertő táj, mellyel elismerték a táj, az itt lévő települések, a kulturális és természeti értékek világviszonylatban is különleges jelentőségét.

A felterjesztést Magyarország és Ausztria közösen kezdeményezte és közös megvalósításban készült el a táj kezelési terve is. Mindez jelzi, hogy az Európai Unió szellemében nem az államhatárok, hanem a táj természetes határai szabják meg az együttműködés kereteit.

A Fertő tó kulturális táj páratlan természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magában. Északon a Lajta-hegység elődombjai, nyugaton a Ruszt-balfi dombság és Fertőrákos erdői, erdőszélei, száraz rétjei, szőlősei éppúgy mint a délkeleti sík vidék és a déli vizes, nádas területek, a fertőbozi dombvonulat, a táj a flóra és a fauna páratlan sokféleségét vonultatja fel viszonylag kis területen.

A természeti kincsek rendkívüli kulturális, történelmi és építészeti értékekkel párosulnak. Egymástól éghajlatában és élővilágában jelentősen eltérő tájegységek kapcsolódnak egymásba:

• kontinentális, síksági sztyepptó
• szubmediterrán dombság
• szubalpin középhegység

Puszta, sztyepptó és az Alpok nyúlványai találkoznak ezen a vidéken, Európán belül ez a terület egyedülállónak mondható. E tájon valóban átélhetjük, megtapasztalhatjuk a természet sokszínűségét, ezerarcú szépségét.

A világörökségi területet az első világháború óta államhatár szelte ketté. 2007. december 21-óta a határok fizikai értelemben megszüntek. Fertő tó – Neusiedlersee kulturtáj, nemcsak a kultúra és a természet integrációjának, hanem két ország együttműködésének is igen fontos megnyilvánulása.

Ez az a hely, ahol Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közötti finom átmenet érzékelhető, sokkal több az a történelmi, kulturális, természeti közös érték ami összeköt, mint azok a dolgok melyek elválasztanak. A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja, melyen kivételes természeti környezetben egyedülálló tájegység alakult ki.

A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18–19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs hatással a földrajzi megosztottság.

A világörökségi terület részei Ausztriában:

• az UNESCO által bioszféra rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó-Fertőzug) terület
• a tó nyugati partján fekvő, Rust (Ruszt) szabad város egészében a műemlékvédelem alatt álló óvárossal
• Mörbisch (Fertőmeggyes)
• Oggau (Oka)
• Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza)
• Purbach (Feketeváros)
• Breitenbrunn (Fertőszéleskút) és Winden (Sásony) tóparti falvak földjeikkel együtt
• St. Margarethen (Szentmargitbánya) területének egyes részei (Római kőfejtő)
• Oslip (Oszlop)
• Schützen am Gebirge (Sérc)
• Jois (Nyulas)
• Neusiedl am See (Nezsider) és Weiden (Védeny) egyes területei
• továbbá a tótól keletre eső Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park és Podersdorf (Pátfalu)
• Illmitz (Illmic) és Apetlon (Mosonbánfalva) falvak
• Gols (Gálos)
• Frauenkirchen (Boldogasszony)
• St. Andrae (Szent András) és Pamhagen (Pomogy) települések bizonyos területei

Magyarországon:

• A Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területe
• Fertőrákos a műemléki területként védelem alatt álló településmaggal együtt, a Páneurópai Piknikhez vezető útig
• a nagycenki Széchenyi-kastély, beleértve a kastélytól induló hársfasort
• Fertőd belterülete
• az Esterházy kastély védett műemléki környezete, Fertőd tó felé eső területeű
• Sarród, Fertőboz, valamint Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron településrésze) települések belterülete és a tó felé eső külterülete