|

Pereszteg

Pereszteg a Kisalföld nyugati részén, Soprontól 15km-re, a 84-es és 85-ös főutak között fekszik. Közvetlenül határos Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd községekkel. Területe 22,57km2, lakóinak száma 1386 fő. A község Pereszteg és Sopronszécsény egyesítéséből keletkezett 1951-ben. Sopronszécsényt 1281-ben „Zehun” néven említik először. 1331-ben „Poss Zechen” néven fordul elő. A középkorban a Pinnyei család birtokolja. 1529-ben a törökök átvonulásakor teljesen elpusztul. Pereszteg első írásos említése 1291-ből való, Nagycenkkel kapcsolatos oklevélen szerepel „Perezteg” néven. A település 1326-ig a soproni vár tartozéka volt, amelynek fennhatósága alól I. Károly vette ki, amikor Kanizsay Lőrincnek adományozza. 1536-tól Nádasdy-birtok, 1677-től a Széchenyi családé. Mindkét falu 1898-tól 1948-ig a nagycenki körjegyzőséghez tartozott. 1899-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó egyesület. A II. világháború idején a harcok elkerülték a települést A háború végén az oroszok hadifogolytábort rendeztek be a kastély melletti kertészet területén.

1948. január 1-jén Pereszteg önálló körjegyzőséget kapott. 1949-ben gépállomás létesült a faluban, amely a környező községeket is segítette. A Csörgető majori téglagyárat – amely a múlt században épült – 1945-ben államosították, majd 1968-ban bezárták. A korábban jól működő két kicsi vízimalom is beszüntette tevékenységét, mert a malomipar fejlődése miatt nem volt már rá szükség. A településen villany, víz, szennyvízcsatorna- és gázhálózat működik. Pereszteg-Szécheny területén iparterületet alakítottak ki, ahol több – összesen 42 – kisebb-nagyobb vállalkozás működik, amelyek az 1990-es évektől kezdődően lendültek fel. Az 1960-as évektől kezdődően óvoda és általános iskola, faluház, könyvtár és idősek napközi otthona működik a településen. A napközi otthonos óvodában napjainkban 48 kisgyermek neveléséről gondoskodnak, míg az általános iskolai tanulólétszáma 112 fő. Az egészségügyi és szociális ellátást háziorvosi ellátás, védőnői szolgálat, fogorvosi ellátás és gyógyszertár működése biztosítja.

Nevezetességek:

• Szent Miklós templom (kívül klasszicista, belül barokk templom 1806., tornya 1870)
• Mária-szobor (késő barokk, 1810 körüli) ▪ Szent Flórián, Szent Donát és Nepomuki Szent János hármas szobra (késő barokk, XVIII. sz.)
• Kálvária (késő barokk, 1800-as évek)
• Szent Vid templom (1861–62)
• Nepomuki Szent János-szobor (copf stílusú, 1780 körüli)
• Szentháromság-szobor (temető utcájában, 1783)
• Schmidegg-kúria (1740 körüli)

Rendezvények:

• Búcsú (Szent Vid és Szent Miklós ünnepén)

www.pereszteg.hu