|

Fertő-tó, Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Pannon-tenger hullámzott e vidéken 12 millió évvel ezelőtt. A fertőmelléki dombsort túlnyomóan a tenger üledékéből képződött lajta-mészkő építi fel. A Fertő tó kialakulása mintegy 20 ezer éve történt. A sajátos klíma mellett a talaj és a víz magas sótartalma járul hozzá a tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez. A tó nagyon sekély, még a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180cm-t. A csapadék a teljes vízbevitel mintegy 80%-át jelenti, míg a felszíni patakok 20%-ot biztosítanak a vízutánpótlásból. Ezért nagymértékű a vízszintingadozás, sőt már többször előfordult, hogy a tó teljesen kiszáradt, legutóbb 1865–1871 között.

A Kisalföld nyugati részén valaha összefüggő vízi és mocsárvilágot alkotott a Fertő és a Hanság. A hihetetlen halbőség, a vízimadarak elképesztő tömege bőséges élelmet, a mocsaras, nádas, ligetes vidék pedig az ellenség elől való menedéket jelentette egykor a környéken élők számára.

A népesség növekedése, a mezőgazdaság jelentőségének fokozódása azonban egyre több biztonságosan művelhető földterületet követelt, ezért az 1790-es években megkezdődtek az évszázadokon keresztül folytatódó vízrendezési munkák, melyekkel az úszólápok, mocsarak nagy részét lecsapolták.

A Burgenlandi Tartományi Kormányzat a tavat és környékét 1965-ben nyilvánította tájvédelmi körzetté, a magyar oldalon 1977-ben alakult meg a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet. A térséget az UNESCO 1979-ben Bioszféra rezervátummá nyilvánította. 1989-ben a Fertő felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára. Magyarországon 1991-ben létrejött a Fertő-tavi Nemzeti Park, amely magában foglalta a Fertő magyar oldalát a mellette elterülő rétekkel, szikes pusztákkal, valamint a Fertőmelléki-dombsor egy részét. Ausztria nemzeti parkja 1993-ban alakult meg Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel néven. A közös nemzeti parkot 1994 tavaszán jelképes határnyitás kíséretében adta át Boross Péter akkori magyar miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár kinyilvánítva azt, hogy a természet nem ismer országhatárokat.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park összes területe 33 ezer hektár Ausztriával együtt. Ausztriára esik ebből 9500 hektár, míg 23500 hektár Magyarország, jelentős részben kistérségünk területén van. A nemzeti parkban három zónát hoztak létre. A természeti, vagy natúrzóna a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magában, ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat. A megőrző zónában továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás). A környező, vagy ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak. A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az egész Fertő-táj, a magyar és osztrák nemzeti parkokkal, a hozzájuk kapcsolódó part menti településekkel 2001. decemberében világörökségi rangot kapott. A Fertő tó kulturtáj a Bécs-Pozsony-Győr európai nagyvárosi régió „zöld szíve”-ként fontos szerep és szép jövő előtt áll.