Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, Soprontól 28km-re, a Győr-Sopron közötti 85-ös főút mentén terül el. Területe 39,39km2, lakóinak száma 3793 fő. A község területén keresztülfolyó Ikva-patak két részre osztja a valamikor különálló települést, Szentmiklóst és Szerdahelyet, amelyek 1906-ban Fertőszentmiklós néven olvadtak össze. A település Ikvától keletre eső részét 1228-ban említik először Árpád-kori oklevelek „Terra Neweg” névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben „Villa Scereda” néven fordult elő. Az első új név, Szentmiklós egy 1274-es oklevélben olvasható: „esslesia S. Nocolai”. A falu a XIV–XV. században a Kanizsay család birtoka, majd 1533-ban a Nádasdyak birtokába került.
1680 a Draskovics család birtokbérlésének időszaka, majd 1700–1719 között a máriacelli bencések bérlik. 1719-ben herceg Esterházy Antal megváltotta a bencésektől a szentmiklósi uradalmat. Szentmiklós a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község volt. A XIV–XV. századtól kezdve már mezővárosként emlegetik. Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787) szerint Szentmiklós mezővárosban 163 ház áll 1354 lakossal, Szerdahelyen 40 ház 279 lakóval.
1873-ban Szerdahely községet Szentmiklóshoz csatolják, az új településnév Fertőszentmiklós-Szerdahely lesz. 1876-ban a Sopron-Győr közötti vasútvonal megnyitásával a község bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe. 1897-ben Fertőszentmiklós és Celldömölk között megindul a vasúti közlekedés, amely 1979-ben szűnt meg. 1906. január 1-jén Szerdahely és Szentmiklós Fertőszentmiklós néven egyesül. 1937-ben bevezették a villanyvilágítást a faluba. 1963–1969 között Fertőszentmiklóson gimnázium működik. 1970-ben társközségként Fertőszentmiklóshoz csatolták Petőháza és Csapod községeket, majd 1977-ben Röjtökmuzsajt és Ebergőcöt is. A település 1972. január 1-jén nagyközséggé vált.
A községben 1977–1980 közötti időszakban víztorony létesül, és vezetékes vízhálózatot építenek. 1979-ben felépül az egészségügyi központ, 1985-ben pedig gyógyszertár megnyitására kerül sor. 1990-ben, a helyhatósági választások után az addigi társközségek – Petőháza, Csapod, Röjtökmuzsaj és Ebergőc – önállóvá válnak. A településen napjainkban a közüzemi ivóvízhálózat 25,4km hosszú, ami 100 százalékos kiépítettséget és 99 százalékos rákötési arányt jelent. A települési közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 99 százalékos, a bekötések aránya 75 százalék. Fertőszentmiklós szennyvízét – további 12 település szennyvízével együtt - a fertőendrédi szennyvíztisztító telep fogadja és kezeli.
A gázvezeték-hálózat teljesen kiépített a nagyközség területén. A 2007. évi adatok alapján a lakások 78 százaléka csatlakozott a gázhálózatra. Az elektromos energia ellátás tekintetében mind a kiépítettség, mind a rákötöttség aránya 100 százalékos. Fertőszentmiklós földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a térség egyik közlekedési csomópontja A mai település úthálózati rendszerét alapvetően az állami utak nyomvonalai határozzák meg. A legjelentősebb szerepe a 85. számú útnak van. Jelenleg 2,6km kerékpárút áll a lakosság és a turisták rendelkezésére.
Fertőszentmiklós önálló vasútállomással rendelkezik. Két vasúti nyomvonal találkozik a településen, az egyik a Győr-Sopron, a másik a Fertőszentmiklós-Pamhagen-Neusiedlersee vasútvonal. E nyomvonalak elsősorban a nagyközség nyugati irányú és nemzetközi kapcsolatai miatt jelentősek. Fertőszentmiklóson a távbeszélő hálózat kiépült, valamennyi mobiltelefon és hírközlési szolgáltató 100 százalékos lefedettséggel rendelkezik. A nagyközség közigazgatási határán belül 1993 óta helyi kábeltelevíziós hálózat működik.
A község lakossága 1960-ig főként mezőgazdasággal foglalkozott. A helyi ipar csírái azonban már a középkor folyamán kibontakoztak. A XVII. századtól már céhek is működtek a mezővárosban. Ezek megszűnése után virágzott fel a kisipar és a kiskereskedelem az államosításig. A rendszerváltozás után átalakult a nagyközség gazdasági arculata. Jelenleg a település három legjelentősebb vállalkozása, a Wolf Plastic Kft., a Velux Magyarország Kft. és a Hungaropro Kft. együttesen közel 600 főt foglalkoztat. A VELUX dán vállalatcsoport az építőipari piac egyik legmeghatározóbb szereplője. A vállalat jelenleg 328 főt foglalkoztat, ezzel a legnagyobb foglalkoztató a településen. A cég tervezi, hogy fertőszentmiklósi termelő egységét a jövőben bővíteni fogja. A termékpalettán többek között szerepelnek tetőtéri ablakok, árnyékolók, redőnyök, burkolókeretek. A Hungaropro Kft. holland-magyar vegyes vállalat, amely 1992 óta van jelen a magyar piacon. A cég fő profilja kiváló minőségű könnyen és gyorsan felépíthetők faházak gyártása. 1992 óta működik a vállalat Fertőszentmiklóson, jelenleg 155 főt foglalkoztat, amelyből 102 fő más településről jár be dolgozni. A Wolf Plastic Kft. anyavállalata 1973-ban alakult Hofmann Kunststoffverpackungen Gmbh. néven élelmiszeripari szolgáltatóként. A vállalat 1992-ben kezdte meg működését Fertőszentmiklóson, jelenleg 91 főt foglalkoztat.
A nagyközség gazdasági életében a szolgáltató szektor dominál. A kiskereskedelmi üzletek döntő hányada élelmiszer jellegű üzlet és áruház, azonban ezek száma 2000–2005 során folyamatosan csökkent. A településen alapfokú és középfokú oktatási intézmények működnek. Az óvodai ellátás és általános iskolai oktatás terén Fertőszentmiklós mikro térségi központi funkciókat lát el. A Napközi Otthonos Óvoda felújítására 2004-2005-ben került sor, amelynek eredményeként a férőhelyek száma a korábbi 151-ről 176-ra emelkedett. Fertőszentmiklós Nagyközség Önkormányzata és Csapod Község Önkormányzata 2006 augusztusában hozták létre a Fertőszentmiklós-Csapod Petőháza Intézményfenntartó Társulást. Az Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatként definiált óvodai ellátást a társult önkormányzatok közösen biztosítják.
A Fertőszentmiklósi Általános Iskola két épületből, az alsó tagozatnak helyet adó régi iskolából és a felső tagozatnak helyet adó új iskolából áll. Fertőszentmiklós Nagyközség Önkormányzata és Csapod Község Önkormányzata 2005 augusztusában létrehozták a Fertőszentmiklós-Csapod Községek Általános iskolai Intézményfenntartó Társulását.(Petőháza) Az általános iskolai oktatás ellátást a társult önkormányzatok közösen biztosítják.
Az Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2001 szeptemberében kezdte meg működését zeneművészeti, táncművészeti, képző-és iparművészeti, valamint színművészeti-bábművészeti szakkörök indításával. A Genius Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a táncművészet oktatására helyezi a fő hangsúlyt. Az iskola célja, hogy a diákokat táncművészeti pályára irányítsa és készítse fel, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódás lehetőségét biztosítsa. Az intézmény székhelye Kapuvár, Fertőszentmiklóson 2001 szeptemberétől van művészetoktatás szolgáltatás igénybe vételére. A települési önkormányzatok egészségügyi feladat- és hatásköreit tekintve az önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretén belül a háziorvosi alapellátásról, a házi gyermekorvosi alapellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői szolgálatról, valamint az iskolai egészségügyi ellátásról gondoskodik. Ezen ellátások biztosítása a Fertőszentmiklósi Egészségügyi Központban történik, kiegészülve állatorvosi szolgáltatással és vérvétellel. A fertőszentmiklósi Gondozási Központ (Idősek Otthona) 35 időskorú bentlakásos ellátását tudja biztosítani. A nagyközség szellemi-kulturális életének legfőbb helyszíne a Fertőszentmiklósi Művelődési Központ.Az intézményben lehetőség van néptánc, modern tánc, jóga, aerobik, sakk, idős és gyermek klub foglalkozások, előadások és tanfolyamok megrendezésére. A könyvtár az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll. A településen 1993 óta működik helyi kábeltelevíziós hálózat.
Nevezetességek:
Rendezvények: